Szerető vagyok. Mit tegyek?

Szerető vagyok. Mit tegyek?

- Kategória: SZERELEM
89bfcc5b89ba1aef06c53d7a45050afd

Hamar kiderül, hogy a háromszög, amibe belekeveredtünk nem is annyira jó ötlet, mint amilyennek az elején tűnt. De valószínűleg nem is egy jó ötlet vezérelt bennünket, mikor igent bólintottunk a férfinak, aki olyan sötét és végeláthatatlan barlangba húzott magával, amiből nem találunk kiutat.

Nagyon nagy veszélyforrás a szeretőélet, de minden közül a legnagyobb veszélyben mégis a szívünk van, mert egyik pillanatról a másikra összetörhet. Senki nem vágyik olyan kapcsolatra, ahol csak a második lehet, nem szeretnénk olyan helyen állni valaki életében, ami az elsőhöz képest jelentéktelen. Ostoba érzéseinknek azonban nem tudunk parancsolni, mikor szerelmesek vagyunk. A bűn édes íze újra és újra magához ránt, épeszű gondolataink felhagynak, mikor meglátjuk a másik szemében játszó tüzet. Amikor egy nős férfi oldalára sodor minket az élet, nem gondoljuk komolynak az egész kimenetelét, nem hisszük, hogy a végén olyan erős szálak fűznek majd hozzá, hogy igenis elviseljük a poklot azért a csepp mennyországért cserébe.

Az ilyen románcok első lépései csak a szex izzó varázsa körül táncolnak, nem szeretnénk érzelmekkel fűszerezni kielégítő játszmáinkat. A buja órák, amik nekünk adatnak és a tiltott gyümölcs forró ízlelgetése elégnek bizonyul a legelső találkozásoknál. Majd később kínzó szenvedéllyé alakul át a nélküle eltöltött nap, fájdalmat okoz, ha nem hív és nem ír. Elképzeljük a másik nővel, a feleségével vagy az élettársával, legyen az bárki, csak egyet tudunk, rá van szüksége, nem ránk. Féltékenységünk őrületbe kerget, fájdalmunk egyre erősebbé válik az áhított, soha igazán meg nem kapott férfi miatt, mi mégis etetjük reményünk sikoltozó ürességét. Elhiteti velünk, s mi elhitetjük magunkkal, hogy több ez, mint egy szeretőstátusz. Minden ócska szavát isszuk, mikor azt ígéri, egyszer a miénk lesz. Teljes egészében.

Aztán várunk, várunk addig míg a napsugarakból szürkeség lesz, míg a hópelyhekből újabb nyári zápor, de nem történik semmi. Hiszen pont úgy, ahogy mi nem vagyunk képesek kiszakítani magunkat, önző, tövissel teli karjaiból, ő sem fogja eltépni a biztos, ölelő otthon, kihűlt kötelét.

794affc86be1e14619bf7768e4ee2d6a

Képek forrása: Pinterest

Facebook Hozzászólások

Ezt olvastad már?

“Majdnem” ezek vagyunk mi

Azt akarom, hogy az egész világ megtudja, hogy