‘Váltsd valóra az álmodat’ recept, egy hozzávalóból

‘Váltsd valóra az álmodat’ recept, egy hozzávalóból

- Kategória: ÉLETMÓD
69fc65749f82929512827c3ce7aff1eb

Az összes létező ember, aki megtudta, hogy írtam egy könyvet azt kérdezte, hogy MÉGIS HOGY? Szeretek erre a kérdésre választ adni, mert az életem egyik legfontosabb hónapjainak a részét képezi, de úgy érzem, hogy nagyon sokan nem értik a miérteket, vagy éppen teljesen mást hisznek az elindulás fontosságáról. Arról meg nem is beszélve, hogy ha van köztetek olyan, aki már elkezdett írni, vagy tervezi, annak tudjak tanácsot adni és segíteni.

A legtöbben azt gondolják, hogy valaki azért ír egy könyvet, mert ‘híres’ akar lenni. Vannak, akik azt hiszik, én is ezért írtam, de nem. Azért írtam, mert – a blogomon már ugyan ezerszer is elmondtam – szeretek írni. Mert kikapcsol. Mert megnyugtat. Mert elrepít egy olyan világba, ahol önmagam lehetek. Mivel vállaltam a könyvemen a nevemet, így elkerülhetetlen, hogy a történettel együtt engem is megismerjetek, de a fő cél nem az volt/lesz, hogy a nevem jelentsen nektek valamit, hanem, hogy a regényem olyan érzéseket váltson ki belőletek, amire csak egy jó könyv képes. Azt szeretném, ha minél több ember elolvasná, ha minél több ember megszeretné, és mosolyognátok, ha eszetekbe jut a könyvespolcon pihenő sztori.

Az írási iránti szenvedélyem egész gyerekkorom óta jelen van az életemben, de mindig másképp. Naplókkal kezdtem, amikben a a hétköznapjaim legizgalmasabb történéseit, meg persze az akkori szerelme(i)m nevét véstem fel. Miután ezt kinőttem jöttek a versek, aki fontos volt az életemben az kapott, Anya a legtöbbet, de egyébként a mai napig írom őket, ha úgy tartja kedvem. A könyv első ötlete tényleg csak egy hirtelen ötlet volt, még arra is emlékszem, hogy sétáltunk haza valahonnan, amikor a bátyám azt mondta: Ahelyett, hogy írnál egy könyvet! Nem hiszem, hogy akkor komolyan elgondolkoztam volna ezen, de egyértelműen bennem maradt.

Mivel érettségi után levelezőn kezdtem el az egyetemet, azonnal tudtam, hogy emellett dolgozni szeretnék. Az első munkahelyemen nem volt túl nagy mozgás, nem volt túl sok feladat, időm meg annál inkább. Valami hasznossal akartam foglalkozni, másrészt meg tagadhatatlanul izgatta a fantáziámat, hogy vajon szeretek-e annyira írni, hogy képes legyek egy regényt befejezni. Nem is csak az írás szeretetéről van itt szó, ehhez azért sokkal több kell szerintem. Kreativitás, az, hogy el tudj vonatkoztatni a való élettől, hogy legyen képzelőerőd, hogy kitartó légy. Ja, és erős, mert nagyon nehéz, hogy egy kéziratból könyv legyen. Valószínűleg a legnehezebb része.

Ekkor másodállásban egy Online Magazin újságírója lettem, valamint elindítottam a saját blogomat és ez volt az a pont, ahol végre igazán szárnyra kapott az alkotóképességem. Arról írtam, amiről csak akartam. Akkor, amikor csak akartam. Nem voltak határok, nem voltak szabályok, csak az érzéseim és a gondolataim. Csak én és a betűk.

Szóval ezeknek hatására, elkezdtem egy történetet írni, amibe a saját életemet fűztem. Végül ebből nem lett semmi, és egészen sokáig senkinek nem is mutattam meg. Hamar rájöttem, hogy arra, hogy felszínre hozzak számomra fájó emlékeket, még nem állok készen. De ezzel egy időben arra is ráeszméltem, hogy minden szó leírása öröm a számomra. Elkezdtem egy másik történetet, egy újat. Miután az első fejezettel készen lettem, megmutattam a családomnak, akiktől csak annyi választ kaptam, hogy folytassam, és én így tettem. Aztán munkahelyet váltottam, nem volt időm írni, de bevallom, nem is foglalkoztam vele annyit, mert őszintén bevallva, nem hittem az egészben. Nem hittem magamban. Abban az időszakban nagyon lassan haladtam, végül nem tudtam összeegyeztetni a tanulással a munkát, így 1,5 év után kénytelen voltam eljönni. Nehéz döntés volt, de a legjobb. Talán enélkül a lépés nélkül soha nem jutok el odáig, hogy legyen egy online magazinom, és egy saját könyvem.

Annyi időm lett, mint a tenger, a levelező tagozat pedig megengedte, hogy annyi energiát fektessek az írásba, amennyit bírok. Mondhatni minden napomat, sokszor estémet is a regénnyel töltöttem, a szereplők lettek a barátaim, az érzelmeik az enyémek. Néhány hónap alatt lett kész a végleges kézirat.

Aztán pedig jöttek a visszautasítások, a zárt ajtók, a negatív e-mailek. Hosszú és “lassan fel fogom adni” hetek következtek, aminek nem láttam a végét, és reménytelenül próbáltam minden kiskaput megmozgatni, hogy olyan jó helyet találjak a könyvemnek, amilyet én már az elején kigondoltam. A várakozás mindig a legrosszabb, soha nem voltam az az egy helyben állok típus, így nehezemre esett tehetetlenül válaszokra, ajánlatokra várni, de megérte, mert a lehető legjobb kiadóval találtunk egymásra.

A könyvem már megtalálható a Lírában, a Libriben és az Udergroundban, valamint ezek online felületein, és a kedvenc oldalamon a világon a Molyon. Ha kedvet kaptatok az olvasáshoz, vagy szeretnétek megismerni Leyre történetét, akkor most AKCIÓS ÁRON rendelhetitek meg a http://thurmerbaloghlejla.hu/ –n és az http://undergroundbolt.hu/melletted – n is.

Ízelítőnek itt hagyom a szinopszist! 🙂

“Leyrének még mindig nem sikerült elfelejtenie azt a napot. A napot, amikor véget ért számára minden. Az élete még most sem könnyű, hiszen egyik szenvedésből sodródik a másikba, valahol félúton elhagyta önmagát és ideje lenne szembenéznie a múlt árnyaival. A sors azonban ismét megelőzi; kérdés nélkül löki vissza a tengerparti kisvárosba, ahol tíz évvel ezelőtt összetört a szíve és eltűntek az álmai. Hogyan léphetne túl a sötét démonokon és hogyan is tudna felejteni, amikor kénytelen odaköltözni, ahol összeomlott a világa? Újra Nerjában találva magát ráébred, hogy az, amit eddig felfordultnak hitt, most kuszálódik csak össze igazán. Amikor belenéz a legszebb szempárba, amit valaha látott, elveszettebbnek érzi magát, mint eddig bármikor. De vajon képes-e begyógyítani a régi sebeket egy új szerelem? Vajon elég-e egyáltalán egy szerelem az életébe, hogy mindent újra kezdjen?”

melletted-eleje

Facebook Hozzászólások

Ezt olvastad már?

Jessica Alba kislánya megszólalásig hasonlít anyukájára

A gyönyörű színésznő nemrégiben adott életet harmadik gyermekének,